Áprilisban fontos teendő a
gyümölcsös egészségi állapotának felmérése. Az elszáradt kéregpikkelyek alatt ilyenkor ébredeznek a legkülönfélébb kártevők. Ezek ellen hatásos, ha fakaparóval vagy drótkefével ledörzsöljük a fák törzsét. Fontos, hogy a törmeléket gyűjtsük össze és égessük el, hogy a kártevők végleg elpusztuljanak.
Az alma valószínűleg most virágzik és védekezni kell varasodás és lisztharmat ellen. Ilyenkor nem elegendőek a kontakt réz és kén készítmények, hanem felszívódó szerek is szükségesek. Ellenük lehetséges megoldás a Zato és/ vagy Folicure Plus, valamint a Mythos+Kumulus S.
Meggy, cseresznye, szilva és kajszibarack esetében folytatni kell a monília elleni védekezést, mert ez az esős ködös időjárás rendkívüli módon kedvez számára. Itt is alkalmazható a Folicure Solo, vagy Rovral. Őszibarackban a tafrinás fertőzés nagyon erős, a Folicure Solo itt is megoldás lehet. Gyümölcsösben figyeljünk oda a kezdődő levéltető fertőzésre. A gyümölcsfáinkat jobb kondícióba hozhatjuk, ha azok megfelelően ellátottak táplálékkal. A Kert tápláléka műtrágya ideális arányban tartalmazza a szükséges makro és mikroelemeket a fák számára. Használata most javasolt, hogy az intenzív növekedés biztosított legyen a fák számára. Ha erősebb a fa, akkor jobban ellenáll a kártevőknek és kórokozóknak is.
A gyümölcsfák többségét április elejére megmetszettük. Az őszibarack metszésének optimális időpontja a piros bimbós állapot és a virágzás közötti időszak.
Amennyiben a gyümölcsösben ősszel elmulasztottuk a talaj tápanyag-utánpótlását, azt most megtehetjük. E célból ássunk a talajba szerves vagy műtrágyát (a beásás a koronacsurgóig történjen). Áprilisban esedékes a szamóca fejtrágyázása, valamint - amennyiben szükséges - a gyümölcsfák öntözése.
Ha a földieperre burát tettünk, most emeljük le róla, így elejét vehetjük a nyurgulásnak, gombásodásnak, és a méhek is be tudják porozni.
Permetezzük a kinyílt őszibarackvirágokat vízzel, ez elősegíti a terméskötést!

A
gyümölcsfák ültetését lehetőleg minél előbb végezzük el, de ezt megfontoltan tegyük,hiszen a gyümölcsfák egész életükben azon a helyen maradnak ahova ültettük őket, ezért nagyon fontos az ültetés módja. Gondosan, körültekintően járjunk el, hogy fáink jól, gyorsan meggyökeresedjenek, erőteljesen növekedjenek. Így várhatjuk el, hogy folyamatosan jó minőségű terméssel lássanak el bennünket.
A magas törzsű fáknak legalább 1x1 méteres és 50-60 cm mély ültető gödröt ássunk. Az ültetőgödör alját lazítsuk fel, az aljába rakjunk istállótrágyát, ha beszerzési nehézségeink vannak, használjunk csomagolva kapható, érett szarvasmarha trágyát. Ne feledkezzünk meg talajfertőtlenítő szer használatáról sem, hogy megvédjük a talajlakó kártevők ellen csemeténk gyökerét. Ültetés előtti napon a csemetéket állítsuk vízbe, a gyökérzetet vizsgáljuk meg, a sérült gyökérrészeket távolítsuk el és a gyökérzetet enyhén vágjuk vissza. A kitermelt földet- dúsítsuk klórmentes komplex műtrágyával- úgy rakjuk vissza, hogy ami felül volt az lehetőleg alulra kerüljön. Bőségesen lássuk el vízzel. A telepítéssel együtt végezzük el a szükséges alakító metszést is.
A
szőlőskertben a szőlőt közvetlenül a rügyfakadást követően célszerű lepermetezni megelőző jelleggel, elsősorban a peronoszpóra ellen, amihez ún. szisztemikus (felszívódó) szereket válasszunk. E szerek a permetezést követően akár három hétig is védelmet nyújtanak a növénynek.
A
zöldségfélék közül többnek április első dekádjában van a vetési ideje. Pl.: nyáriretek, spárgatök, spenót, sóska, kapor. Április közepétől vethető a zöldbab. Igyekezzünk csávázott, fajtaazonos, fémzárolt vetőmagot vetni. Mint minden zöldségfélénél, a hüvelyeseknél is így védhető ki például a babzsizsik elszaporodása. Április közepétől augusztus végéig ültethetők a káposztafélék palántái.
A néphagyomány szerint a kökény virágzása után vethetjük az uborka, a dinnye, a bab és a kukorica
magját.
Dísznövényeink esetében ilyenkor célszerű visszavágni a nyáron virágzó díszcserjéket a dúsabb virághozam érdekében. Áprilisban ültethetők a dísznövények a kiszemelt állandó helyükre. A tavaszi eső aranyat ér - tartja a mondás, így érdemes azon dolgozni, hogy a föld nedvességét minél tartósabban megőrizzük. Ide tartozik a talajlazítás és a gyomtalanítás, valamint a talajtakarás.
Talajtakarásra megfelelnek a különböző szerves anyagok, pl. fű, szalma, fakéreg. Az ezekkel az anyagokkal történő talajtakarás megakadályozza a túlzott párolgást és a gyomosodást, továbbá az anyagok bomlása gazdagítja a talaj humuszrétegét. A futórózsák tövét fenyőkéreggel takarva megőrizzük a növényt a korai kiszáradástól és növeljük az ellenálló képességét a nyári lisztharmatfertőzéssel szemben.
Tanácsaink:
Ha az időjárás engedi, tehát nincs szokatlanul nagy meleg és szárazság, akkor telepíthetünk még bokorrózsát, illetve rózsafát. A talaj megfelelő előkészítése nagyon fontos, hiszen több évre telepítjük rózsáinkat. Legalább két ásónyom mélységben lazítsuk fel a talajt és javítsuk a talajt szerves anyaggal. A legjobb, ha érett istállótrágyát vagy tőzeget keverünk a földhöz. Ezeket az anyagokat az első ásónyom mélységében keverjük a földhöz. Ültetés előtt a gyökereket kissé, a föld feletti részeket pedig erősen vágjuk vissza. Minden előző évi hajtáson csak 3-5 szemet hagyjunk meg. A futórózsáknál a hajtásokat 8-10 szemre vágjuk vissza. A gyenge hajtásokat teljesen távolítsuk el. A tőtávolság - fajtától függően- kb.30-40cm legyen. Ha a rózsát ágyásba ültetjük a sortávolság legalább 60cm legyen. A rózsafánál 80-100cm, a futórózsánál 1-2m legyen a tőtávolság. Az átoltás helye mindig 3-5cm-rel a föld felszíne alatt legyen.
Futórózsák ültetésekor a többször virágzó fajtákat részesítsük előnyben. Ezek ugyan nem hoznak egyszerre annyi virágot mint az egyszer nyílók, de egész nyáron díszítik kertünket.
- Áprilisban még elültethetjük a nyáron és ősszel virágzó évelőket és az évelő díszfüveket, ha jól fejlett gyökérlabdával rendelkeznek, az ezüstös pampafű kivétel, mert őt csak május utolsó harmadában szabad telepíteni. A fűfélék gyökerei nagyon gyorsan kiszáradnak, ezért vásárláskor jól fejlett gyökérlabdájú növényeket válasszanak.
- A páfrányokat- amelyek elsősorban árnyék kedvelő növények-, április végén még elültethetjük.
- Az egynyári virágok, melyeknek magjait áprilisban a szabadban helybe vetünk a talajt gondosan elő kell készíteni. A legtöbb egynyári virág nem tűri a frissen istállótrágyázott talajt. A talajt alaposan forgassuk át, lazítsuk fel, hogy megfelelően morzsalékos legyen a magvetéshez.
A nyári virágok többségét a kelés után egyelni kell. A fészekbe vetés jobb, mint a sorba vetés, mert így vetőmagot is megtakarítunk.
- A közkedvelt körömvirágot április folyamán vessük el, nehogy túl későn virágozzon. Bármilyen talajban jól érzi magát, ha megfelelő mennyiségű tápanyag áll rendelkezésére a fejlődéshez.
- Az egynyári tatárvirág (Iberis) nagyon mutatós szegélyként és ágyásba is. Már április elejétől vethetjük. Noha az egynyári tatárvirág minden talajban jól érzi magát, a legjobban a homokos agyagtalajon fejlődik.
- A seprűfű magjait április végén közvetlenül a végleges helyére vethetjük. Ha helyben vetjük nem lesz olyan nagy mint a melegágyban előnevelt növények, de így is eléri a 40-60 cm magasságot. Nyáron világoszöld színű lombja ősszel szép pirosra színeződik. A magokat 25cm távolságra vessük egymástól. Minden fészekbe 5-6 szem magot vessünk és kelés után egyeljük, úgy, hogy a legerősebbet hagyjuk meg. Ha sorba vetjük mutatós kis sövényt nevelhetünk, melyet akár formára is nyírhatunk. Minden kerti talajban jól fejlődik, amennyiben az nem túl száraz.
A gladiólusz (kardvirág) hagymagumóit áprilisban ültessük el. Csak egészséges hagymagumókat ültessünk el, minden évben új helyre. A kardvirág gumóit vásárláskor nézzük meg, hogy azok héj alatt is egészségesek-e. Ha elszíneződött vagy besüppedt helyeket találunk, akkor ne vásároljuk meg őket. Ha beteg hagymákat veszünk megfertőzzük kertünket. Ha a kardvirágot több éven át ugyanazon a helyen termesztjük, akkor nagyon könnyen megbetegszik.
- Enyhén kell metszeni a korai virágzású iszalagot és a japánbirset.
- A nyári orgonát és a bugás hortenziát erőteljesen metsszük, hogy nyáron több és szebb virága legyen!
- A nárciszok, jácintok elnyílt virágait szedjük le, így nem terheli meg a hagymát a magérlelés.
A
sziklakertben ebben a hónapban ültethetők el a futónövények, örökzöldek, a nyáron és ősszel virágzó hagymás és gumós növények. A túl dússá vált vagy elöregedett évelő dísznövényeket osszuk meg és ültessük szét. A kövirózsák fióknövényeit szintén válasszuk le és ültessük szét. A füvet és a páfrányokat vágjuk vissza.
Április elejére esik számos
fűszernövény vetési ideje. Ilyen a sáfrányos szeklice is, melynek napraforgómag nagyságú magjai bármely kerti talajba vethetők (egy konyhára számítva elegendő 10-15 szál). 10-15 bokorba 3-4 szemenként vessük a magot, kb. 3-4 cm mélyre. Kikelés után ritkítsuk a növényt. Öntözéssel már június végétől virágzó egyedeket kapunk.
A
gyepen már el kellett végezni az első vágást. Az ott képződött levágott füvet pedig javasolt a kerti komposztálóval komposzttá alakítani. A gyepen maradt fű kisárgíthatja azt ezért érdemes összegyűjteni. A gyep tavasszal intenzíven növekszik, ezért a Gyep tápláléka műtrágya használata szinte kötelező. Nem csak nitrogént tartalmaz, így a füvet nem égeti ki. A benne lévő vas és kén hatására a fű színe intenzívebb lesz és moha ellen is van mellékhatása. Most javasolt az üres foltokat felülkezelni, újravetni.
Kora tavaszi metszések elvégzése után nekiláthatunk új gyepfelület létrehozásának és a már meglévő gyep tavaszi gondozásának. Fűvetés előtt gondosan elő kell készíteni a földet és dúsítanunk kell tápanyagokkal. Amennyiben kertünk talaja homokos vagy agyagos, célszerű termőföldet terítenünk 10cm vastagságban leendő fűfelületünk alá, majd forgassuk össze meglévő talajunkkal kb. 15cm vastagságig. Abban az esetben, ha nem kerül új réteg a felületre, tápanyagokat kell a meglévő földhöz kevernünk, hogy a megfelelő fűmagkelést elősegítsük. Az ősszel felásott talajra áprilisban rostált komposztot hordjunk fel, amibe köbméterenként 1-2kg összetett műtrágyát keverünk. A komposzt lehetőleg gyommagvaktól mentes legyen. A gyomos föld sem alkalmas füvesítésre. A komposztot kézi kultivátorral lazán dolgozzuk be a talajba, majd gereblyézzük el.
A gyepbe tervezett virágágyásokat a fűmag vetése előtt alakítsuk ki.
A gyep tartóssága már a vetőmag kiválasztásakor eldől. A szaküzletekben általában kész fűmagkeverékeket kínálnak, amiket legtöbbször a talajviszonyok és a felhasználás módjának figyelembevételével állítottak össze. A megfelelő keverék kiválasztásához a szaküzletekben szívesen adnak tanácsot.
A fűmag elszórása előtt tájékozódjunk az előre várható időjárásról, mivel a fűmag elszórása után ideális ha az éjszakai hőmérséklet nem süllyed 4-5 C alá.
A fűmagot csak száraz és szélmentes időben vessük el. Ha gyorsan, sűrű gyepet szeretnénk, akkor egy négyzetméterre legalább 30g fűmagkeveréket vessünk. A vetés egyenletességén múlik, hogy milyen lesz a gyep. Vetéskor mindig hátrafelé haladjunk, hogy a már bevetett föld mindig a szemünk előtt legyen.
A fűmagvak keléséig a bevetett területet tartsuk állandóan egyenletesen nedvesen. Ha a kelés folyamán a vetésfelület kiszárad, a csírák elhalnak, és foltosan kel ki a fű.
Az öntözésnél nagyon óvatosak legyünk, nehogy a fűmagot is elmossuk.
- Erősen árnyékos helyen és a fák alatt a pázsit nem lesz szép. Ilyen helyre árnyéktűrő talajtakaró növényeket telepítsünk. Ha a gyepbe tipegőket akarunk fektetni, ezt a fűmag vetése előtt végezzük el.
Áprilisban nyírjuk először a már korábban telepített gyepet. Ezzel serkentjük a sarjhajtások képződését, így a kiritkult felületek is újra besűrűsödnek. Az első nyírás után alaposan gereblyézzük át a gyepet. A pázsitban megjelenő moha a nem kiegyenlített víz-, levegő-, és tápanyagháztartás jele. Ilyenkor a talaj alapos szellőztetése segít. Ezért a pázsitot gyepszellőztető hengerrel egyszer keresztben, egyszer pedig hosszában munkáljuk meg.
A nyírás után a füvet alaposan locsoljuk meg, és egyidejűleg juttassunk ki tápanyagot is. A legegyszerűbb megoldás, ha az öntözéshez összetett műtrágyából tápoldatot készítünk. A pázsit állapotától és a műtrágya koncentrációjától függően 2-4g-ot oldjunk fel 1lt. vízben. Az összetett műtrágyát ki is szórhatjuk, négyzetméterenként 20-30g-ot. Ügyeljünk arra, hogy szórjuk ki. Ezután öntözzünk, jó alaposan, hogy az öntözővíz a tápanyagokat bemossa a gyökerekhez.
Tipp:
Gondolkodj környezetkímélő módon: például gyűjtsük az esővizet csinos hordókban, és száraz napokon ezzel öntözzünk. A növények is meghálálják a klórmentes bánásmódot.